Újrakezdés

 -Rei...-suttogja halkan a basszeros a fülembe.Nem érzem úgy,hogy ez lenne a lagjobb időpont beszélgetni,de mégis hallani akarom mit akar.
 -Hmm?-dörmögöm.
 -Komolyan gondoltad Takerut?-kérdi és felül mellettem.
 -Hjaj...szerinted hova a jó égbe mehetnék?-kérdezek vissza felülve.Átkarolom térdem.-Lakásom nincs,anyámék elhagytak.Marad az exem.Amúgy ő mondta,hogy bármikor felkereshetem,ő nem bánja és mindig szeretni fog...-mondom a végét már szinte nevetve.
 -És még most is?Azok után,hogy kikosaraztad,aztán velem majd Uruhával is látott?
 -Hát!Elmagyarázom neki a dolgot és biztos meg fogja érrteni.-felkelek és cigi után kutakodok.-Ha nem érti meg...hát megyek hotelbe!
 -És ha lekapcsolnak a hitelkártya miatt?-kérdi aggódva.
 -Nem hatnak meg...-sóhajtok és rágyújtok.Lassan kifújom a füstöt-Mit kell értem aggódni?Megleszek...
 -Látom...És hol fogsz dolgozni?
 -Basszus,neked nincs jobb dolgod,mint kihallgatni egy szerencsétlen inszomniás lányt reggel fél hétkor?-kérdezem már mérgesen.
 -Képzeld!Nincs.Baj ha aggódok?-kérdi és ő is feláll,megáll előttem és kiveszi a cigit a számból.Belesziv majd elnyomja a hamuzóban.Szélesen elvigyordok.
 -Ezért szerettem beléd.-mondom és lassan kinyitok a folyosóra.Elindulok Uruha szobálya felé,nem érdekel ha bent van.Benyitok,becsapom az ajtót mögöttem.Sehol senki.Összekapom Uruha telefonját,pénztárcáját és a bőröndöm,majd visszamegyek a basszeroshoz.
 Hitetlenkedve pillog felém,eltátott szájjal.Rámnéz,a csomagra,megint rám.
 -Te...te nem vagy semmi...igy kipakolod Uruhát...
 -Simán!De most:Uruha a bárban lehet,de onnan szabad a kilátás a kijáratra.Van egy létra Aoi erkélye mellett...-vigyorgok  egyet.
 -Reménytelen...Megyek!
 -Várj!Nem erre céloztam!Én lemászok,te meg ledobod a cuccaim,oké?
 -Megvesztél?Hát te diliházban fogsz kikötni,de én be nem teszem oda a lábam,esküszöm a jó égre!
 -Nem is kell.Lesz egy csodás szineskontaklencsés pasim,aki cseresznyés ajakápolót haszn...
 -Elég!Mész már?-kérdezi mérgesen,de látom a mosolyt a szája szélén.Régen,majd' megvesztem ezért a mosolyért.Nagyot sóhajtok.
 -Majd hivlak,öcskös!-mondom,megpuszilom és kivágódok az erkélyre.Lemászok a létrán-amit ahogy gondoltam,visszatettek-és intettem Reinek,hogy dobhatja a csomagot.Sikeresen elkapom.Küldök neki egy puszit és intek,hogy majd hivom.Előkaparom Aoi nadrágjából uruha mobilját és taxit hivok.
 10 percig reménykedek,hogy senki sem vesz észre,aztán bevágódik elém egy taxi.Gyorsan beszállok és mondom a cimet.A férfi picit megnéz,hogy nézek ki,és miért vagyok férfi ruhákban.
 -Megkérdezhetem mi történt?-kérdi illedelmesen.
 -Hát,kiderült,hogy a pasim megcsalt,aztán berohantam az erdőben,aztán a szállóban összekapartam a barátja ruháit és most megyek az első pasimhoz,reménykedve,hogy befogad amig találok valami munkát és tudok lakást bérelni.Röviden...-mosolygok.
 -Mozgalmas hétvégéje volt!-mondja nevetve.
 -Áá,ez csak a tegnapi és a mai.-mondom és én is nevetek.-Mikorra érünk oda?-kérdem-Mégis fel kéne hivnom szegénykémet,mert nem tud semmit.
 -20 perc múlvaottleszünk-nyugtat a pasas.Hálásan rápillantok és beütöm Uruha telfonjába a számot.Hosszas csörgés után,egy álmos hang szól bele.
 -Haló?
 -Szia Keru-kun!-köszöntöm vidáman.
 -Reiiiii!!!Drágám,hogyvagy?-kérdi,már csöppet sem álmosan.
 -Hosszú lenne elmesélni,majd ha odaérek...odaérhetek?-kérdezem magam is meglepődve a hülye kérdésfogalmazási módon.
 -Komolyan???Persze drágám!Neked mindent!Tudod,hogy én most is szeretlek.-ordibálja telefonon keresztül.
 -Sajnálom,azt amit tettem...tényleg...-motyogom és közben a fejem fogom.
 -No problem my dear!-mondja szépen angolul.Anyám de édes!-Megyek és készitek reggelit mire ideérsz.
 -Imádlak kis konyhatündérem!-mondom nevetve.-Úgy 20 perc és ottvagyok.
 -Oké!-nevet-HIányoztál.
 -Te is nekem.Bai-bai!-köszönök.
 -Bai-bai!-köszön ő is.
 -Takeru...
 -Hmm?-csodálkozik,tudom azt az édes arckifejezést.
 -Szeretlek.-nevetés,majd egy puszi cuppanása és kinyomom.
 -Hazudott,ugye?-kérdi a férfi mellettem.
 -Sajnos...pedig nagyon nem akartam.Főleg neki...
 20 perc alatt csakugyan kitett a taxi,fizettem Uruha pénzével majd kihalásztam a csomagom is.Rátenyereltem a csengőre.Ismerős hangok közepette kinyilt az ajtó és egy 2000 wattos mosolygós férfi esett nekem.
 -Szia kis sző...mit csináltál a hajaddal?-kérdezem és meresztegetem szemeim a világos barna hajú férfira.
 -Anoooo....a stylist...-motyogja és elenged.Elveszi a csomagot és betessékel a lakásába.Csöppet sem változott amióta utoljára jártam itt.Ja,de!A kanapé most rózsaszin...Tipikus!
 -Majd jól segberúgom azt a stylistot.Higgyj nekem.-mondom és mikor leteszi a csomagot magamhoz húzom és belekóstolok édes ajtaiba.Szerettem Takerut...a szexet leszámitva én voltam a "férfi" a kapcsolatban,ő pedig hagyta.És mikor csókolóztunk,az volt maga a mennyország!Gyengéden harapdáltam ajkait,ő pedig néha belenyögött a csókba.Mintha kislány lett volna,de még most is...
 -Takeru,sajnálom-súgom fülébe kéjesen.Ettől picit kirázza a hideg,lesüti szemét.Hogy volt szivem elhagyni?
 -Jössz enni?-kérdezi és húzni kezd a konyha felé.
 -Amire én éhes vagyok,olyat itt nem lehet kapni...-mosolygok,Takeru pirul-Nem keressük máshol?-kérdem és most én húzom a hálója felé.
 Eszembe jut,mikor a szülei lakásán ő 17,én 16 a szobájában szexeltünk.Az anyjáék vacsoráztak,mi meg "tanultunk".De az volt a legjobb  mikor benyitottak és mi elélveztünk!Jajh...Takeru nyögött és rámborult.Én nevettem,aztán mivel a szülei tök  nyiltam megbeszélték velünk,hogy máskor szóljunk,ha ileyt akarunk csinálni,hogy menjenek el otthonról,Keru-kunnal röhögve elmentünk egy love motelbe egy újabb menetre.
 Lassan ledőlök az ágyra,hagyom,hogy rám másszon,lassan levetkőztetem.Ő is lehúzza rólam Aoi ruháit.Mikor már teljesen meztelenül csókolgat,hagyom,hogy belém hatoljon.Most valahogy más,mint ezelőtt.Most magabiztosabb,nagyobbakat lök rajtam.Basszus,hamarabb elélvezek,ha folytatja.Magamhoz húzom,szinte tépem ajkait.Közben simogatja arcom.
 Kéjesen felnyög,majd elévez.Aztán én is.Nyög még egyet,majd rámdől.Mélyeket lélegzik,akárcsak én.Végigsimitok hátán,ettől picit megborzong.
 -Miért kinzol?-kérdi és felül.
 -Miért?Nem élvezed?-kérdek vissza és vigigsimitok mellkasán.
 -Nem erről van szó...-mondja komolyan.-Most itt vagy,holnap nem!
 -Holnap is itt leszek,sőt azután is,és azután is...-mondom és megcsókolom.Kezdek újra beleesni.A csókot lejjebb folytatom,nyakánál megállok.Picit beleharapok.
 -Hagyd abba...-morogja,amitől picit megriadok.-Válaszolj őszintén Reiri:Miért jöttél?
 -Mert meguntam egy oroszlánnal élni.
 -Ennyi?-kérdi,majd felszedi ruháit és öltözni kezd.
 -Igen,tudod.Az az oroszlán eléggé kiszámithatatlan.Inkább vagyok egy oroszlánszeliditővel.Miáuu~
 Közel hajol és megcsókol.
 -És azt hiszed,hogy az oroszlánszeliditő téged is megtud szeliditeni?-kérdi vigyorogva
 -Neki semmi sem lehetetlen!-válaszlok,majd átkarolom a derekát és kiindulunk a konyhába reggelizni.
 -

Bújkálni a szinfalak mögött

 Basszus!Megint elcsesztem!Komolyan van ilyen,vagy csak én vagyok szerencsétlen?Azt se tudom hol vagyok,és én egyenest az erdőbe szaladok.Már tök sötét van,az orromig alig látok.Ja,és esik.Még rosszabb?Nem,ennél már nem lehet.Lassitok,mert elfáradtam.Hangokat nem hallok,hogy követne valaki.
 -Ott hagytam a cigim...-sopánkodok.Legszivesebben leülnék,de a föld csupa sár.Tovább indulok.Csak megyek és megyek.Látok egy kunyhó-szerű valamit,de semmi fény nincs.Megállok,hallgatózok,semmi.A kunyhó előtt megállok újból és kopogni kezdek.Semmi válasz,benyitok.
 A helyiség sötét és mindennek dohos szaga van.Bár kicsit sem félek,sőt szeretem az ilyen kisérteties helyeket,ez a hely,kicsit megrémit.Kutatni kezdek valami gyertya vagy villany valami fényforrás után,és találok egy tök vastag,régi gyertyát.Előkeresem a gyújtóm,ami sok szenvedés után elindul és meggyújtom a gyertyát.Lerakom az "asztalra" és én is mellé ülök.Most veszem csak észre,hogy ez egy vadászház.Bár régi lehet....nagyon régi.De azért ott lóg egy puska.
 Lógatom a lábam és gondolkodok,vajon miért is menekültem el.De sajnos nem tudok válaszolni magamnak.Ez azért picit ciki...-lesütöm szemem és nevetni kezdek.Pedig nem vicces.Ágreccsenést észlelek és gyorsan elfújom a gyartyát,lepattanok az asztalról és az ajtó hátához állok a puskával.Csorog rajtam a veriték,de mivel már ugyis vizes vagyok,tök mindegy.Az illető fellép a recsegő falépcsőn és megáll.Kopog az ajttón.
 -Hahóó!-kiállt és résnyire kinyitja az ajtót.
 -Ruki!-orditom és nekiugrok a vokálnak.Majd' megfolytom szegényt.
 -Te lány!Hát hogy képzelted ezt?Mondd!Reita berohant a fürdőbe és pattogni kezdett és Uruha kurva mérges lett és lebaszta,aztán Kai elájult,Aoi próbálta nyugtatni Uruhát és Kait is ápolni,aztán Rei és Ruru egymásnak estek és bezuhantak a vizbe,Kai erre magához tért,Aoi nyugtatta a tömeget,én meg elindultam megkeresni téged!-hadarja és levegőt is alig vesz.-De miért van nálad puska?-kérdezi.
 Gyorsan ledobtam a fegyvert a földre,betessékeltem a vokált és meggyújtottam a gyertyát.
 -Ruki...Neked soha nem mondtam el...de tudod,Uruha mikor részeg folyton ver,meg kiköt és megdug és durva velem,és...
 -Úristen!Bazzdmeg!Miért nem mondtad el!Akkor miért maradsz vele?Az lenne a legjobb ha
 -Ezért!Mert tudtam,hogy azt mondanád,hogy szakitsunk.
 -És erről ki tud még?-kérdezi visszagogva magát.
 -Csak Reita.-mondom és lesütöm a szemem-Ő hozzá menekültem tegnap este is.Ő kötöz be,vagy ápol,ha szükség van rá.
 -Ugratsz...-mondja és szájához kapja a kezét.Közben rámmered kék kontaklencsés szemével.
 -Nem.Ha ő nem lenne...de nem bizok többet benne.
 -Miért is?
 -Mert olyat tett,amit nem volna szabad.Főleg azok után ahogy elváltunk.Megcsókolt.
 -Jaj,ne már,hogy egy csók miatt rohantál el és jöttem utánnad a semmi közepébe!
 -De nem érted?!Én Uruhához tartozom!Semmi közöm Reitához!SEMMI!-mondom mérgesen és felpattanok az asztalról-Nem lett volna szabad elmennem először,mert azután rendszert csináltam belőle.
 -Reiri!-szól rám Ruki,de nem fejezem be.
 -Az én hibám,tény.De szeretem Uruhát.Reita meg nem érdekel,akkor se érdekelne,ha nem lennék Uruhával.Érted?Persze,hogy nem.-fel alá járkálok.Hirtelen Ruki maga felé fordit és úgy felpofoz,hogy nekidőlök egy rozoga szekrénynek.
 Arcomhoz kapok és rámeredek a vokálra aki ugyanolyan meglepett mint én.
 -Te nem vagy normális!Nem érted?Reita nem felejtett el!Reita szeret!Azért hagyott el,mert Uruha megfenyegette,hogy bántani fog téged.Aztán persze,Rei mejd'belahlat,hogy elváltatok!Uruha meg élvezhet már 3 éve!Reiri,te olyan vak vagy,hogy már nekem fáj!
 -Én...
 -Te most kussolsz és végighallgatsz!-mondja idegesen-Elöször is:miután Uruha meg Rei összekaptak,Rei hozzám jött és próbált valamit kitalálni,de nem sikerült és végül feladta.Azt modnta,a te biztonságod neki többet ér mindennél.Másodszor:látni,ahogy 3 évig azzal az állattal élsz,neki nagyobb bűntetés,mintha Kainak leégne a konyhája!Harmadszor:azt képzeld el,mikor megtudta TŐLED,hogy Uruha bántalmaz!Most képzeld el,szegény mennyire maga alatt lehet,aztán merj panaszkodni!
 -Ruki...
 -Halgass!Negyedszer:nem érdekes,mennyire szereted Uruhát ha ő megcsal!-könny futott ki a szemeből és lecsúztam a poros padlóra.-Pontosan!Megcsal!Nem is egyszer!És aztán MOST gondolj Reire:elhagyott,hogy ne legyen bajod,aztán tőled tudja meg,hogy bánt az az állat,és még a csalós dolgot is tudja.Azért nem szólt,mert nem karat összetőrni.
 -De...-hebegem.Ruki odajön mellém,leül és magához szorit.
 -Ha rám hallgatsz:otthagyod Uruhát.-feláll-És ne hidd azt,hogy ezek után a többiek nem fogják megtuni,ha te nem mondod el Kainak és Aoinak,akkor én fogom,de akkor Uruha egy szemetesládában fog kikötni,darabokra vágva.Megérdemelné.Tudod:senki sem akart összetörni,senki.Pedig hidd el,nemcsak Reita sóvárog utánnad.
 -Ruki!Ne hagyj itt!Kérlek!-kiabálom utánna,de ő csak becsapja az ajtót.
 -Visszatalálsz!Az út előtted van...-mondja elhalkuló hangon.
 Mintha mindent elvettek volna tőlem.Reitát,mikor Uruhához mentem,Rukit most,Uruhát pedig mégcsak nem is kaptam meg.Felálltam és elindultam vissza.Közben kiterveltem mit csinálok:visszaosonok a szállóhoz és felszökök Aoihoz.Elmondom neki,aztán majd Kaiial is beszéle,mert az ő szobájuk egymás mellett van.
 Útközben éreztem,ahogy kezdek felmelegedni,valószinű,az adrenalin miatt,bár nem tudom.Megállok az erdő szélén:látom,Aoinál ég a villany.Rei  szobája mellet van egy létraszerű valami,azt nekitámasztom a falnak akkor feltudok mászni.Elcsentem a létrát és nekitámasztva Aoi erkélyének felmásztam.Óvatosan belestem először nincs-e más is ott,de csak Aoi feküdt az ágyon.
 Kinyitottam az ajót és rögtön meghaltam volna,mert Aoi keményen pornót nézett.
 -Aoi te állat!-mondom halkan és leülök az ágyára.
 -Reiri!-Aoi magához ölel,ettől csupa viz lesz.-Hozok egy törülközöt.-mondja és már hozott is,de közben kikapcsolta a tv-t.Visszatérve rámdobja,leül.
 -Mesélj,miért mentél?Tudod,hogy Uruha és Re...
 -Ruki elmondta,meg azt is,hogy mit kéne tegyek.-és neki is elmesélem sorban azt amit átéltem,aztán Ruki kifakadását.
 -Hmm...egyetértek Rukival.Jobb ha a kapcsolatotoknak vége.Ez igy nem egészséges dolog.És most nem az számit,hogy szereted.Majd kihevered,előbb-utóbb találsz mást.Hidd el.
 -Te...Aoi...nem tudod mit értett Ruki azalatt,hogy "más is sóvárog utánnam"?
 -Ha nem magára gondolt,akkor Kaira.Rám száz,hogy nem.Tudod...nekem van barátnőm.
 -Húha!Gratulálok!És mióta?
 -Már 2 hónapja.És bocs,hogy nem mondtam el.Csak...
 -Értem-értem!No problem!Kérhetek valamit?
 -Mit?-kérdi gyanakodva
 -Kéne tőled pár tiszta ruha,amint látod én picit eláztam.Át kéne szökjek Kaihoz is.
 Aoi adott rám pár ruhát,majd átszöktem Kaihoz.Becsukom az ajtót és lassan elindulok,de aztán Kai nekemront és meg próbál folytani.
 -Rei~~!!!!Mi gondoltál te!Igy elmenni szó nélkül!-mondja nyöszörögve hozzám bújva.
 -Oké,Kai,nyugi,itt vagyok.-mondom és megsimogatom a fejét.Kizárt,hogy szerelmes lenne belém,marad Ruki.De őt megverem...esküszöm!
 -Rei..-felnéz rám nagy könnyes szemeivel-Miért mentél el?
 -Jaj...hát az hosszú történet.Kai...valami fontos dolog miatt jöttem.
 -Mondcsak!-mondja mosolyogva.
 És újra elmondok mindent.És közben észreveszem,hogy fél 1 van.
 -Egyetértek...semmi mást nem mondhatok.Sajnálom!-mélyet sóhajtok.-Kösz szépen,Kai-mondom és átölelem-Te Kai,tudsz valami olyasmit,hogy Ruki szerelmes lenne belém?-Kai lélegzete felszaporodik,érzem a szivverése gyorsulását.
 -Kai,megcáfolod a tényt,hogy Ruki szerelmes belém?-kérdezem és elengedem,hogy lássam az arcát.Ideges,ide-oda néz-Rámnézel,a szemembe.És válaszolsz.-kelletlenül rámnéz.
 -Nem cáfolom.-mondja és lesüti szemét.
 -Köszönöm.-mondom és újból megölelem
 Elengedem és elbúzsúzva kiszambázok a folyosóra.Elgondolkodok hová mehetnék éjjelre,Uruha kiesett,Reita és Ruki közül kéne választani.
 -Rei?-hang szólal meg a hátam mögül.
 -Bassza meg...-mondom és megvakaroma tarkóm,de nem akarok megfordulni.
 -Ne káromkodj!-parancsol rám a férfi.
 -Igenis főnök úr!-mondom kelletlenül.
 -Mos szépen megfordulsz és velem jössz,értve?
 -Igen.-összeszoritott szemmel fordulok meg,félek a látvány kicsit sem lesz szép.El is kéne induljak,de mivel csukott szemmel elég nehéz lenne,kinyitom.A látvány valóban nem kecsegtető:a basszeros bekötött fejjel és karral áll előttem.
 -Utánam.-mondja és elindul.Megállapitom:sántit is.
 A szobájában leül az ágyra,én megállok előtte.Nagyot sóhajt.
-Mesélj szépen...-mondja.
-Mit?-kérdek vissza provokálva,erre a lépésre csak egy rosszalló pillantást kapok.
-Tudod jól.Ruki megtalált ugye?
-Tehát,te bújkáltál a szinfalak mögött és te küldted Rukit.Ugye?-hangnemem már súrolja a provokálás határát.
-Félsz,hogy lebuktatlak?-kérdi és buja vigyor terül el arcán.
-Tőled soha nem féltem.Inkább attól,hogy nem lesz,aki gatyába rázzon.
-Na mi történt?-kérdi és int,hogy üljek mellé.Engedelmeskedek.
-Igazad volt,szakitok Uruhával és zárdába fogok vonulni.
-Jobban járnál.
-Tudom.-mosolygok.
-Hova fogsz menni?-kérdi-Lakást bérelsz?Veszel egyet?Bújkálni fogsz Uruhától?
-Igen is,nem is...Holnap reggel Uruha véletlenül nem lesz a szobájában és én szépen belopózok,elcsenem a ruháim,a hitelkártyáját és a telefonját.Aztán lelépek és megyek az első pasimhoz.Ő tuti,hogy befogad...-mondom és Rei szemei elkerekednek.
-Csak nem HOZZÁ?-kérdez vissza
-De igen...Megyek az én drága...egyetlenegy...cukrosszájú...exemhez...
Rei igen meglepődve fogadta a hireket.Gyenge irigység bújkált a szemében.
-Ha hiányzok,majd felhivsz Ruru mobilján.De ő nem fog tudni semmiről,ugye?-kérdem és lassan bebújok a takaró alá.
-Nem,semmiről-sóhajt.-Tényleg itt akarsz aludni?
-Miért hova menjek?-kérdezek és pislogok pár százat.-És,mellesleg,nem aludni készülök.-mondom és visszafekszek.Rei leoltja a lámpát és ő is bebújik mellém.
-Miért kell neked szeretned?-kérdezem és gyengéden megcsókolom.
-Miért,talán nem élvezed?
-Élvezni?Ezt a kint?Normális vagy?
-Nem...szadista állat,aki majdnem minden nap az exével alszik,mert a pasija bántalmazza.
-Denemsokáigapasssiiim~
-És most örülsz?
-Nem,sőt le vagyok törve mint a bili füle.De jobb ha igy lesz.
-És akkor nem fogsz meglátogatni?
-Dehogynem!Majd viszem édes kis...
-Ki ne mondd a nevét!Azt sem tudom hogy voltál képes arra hogy járj vele...
-Nemár!Takeru tök édes!És mellesleg:együtt vesztettük el a szüzességünket egy romantikus vacsi után a szobájában,miközbne kint a családja vacsorázott.Tök romantikus volt...-sóhajtok
-Az is mikor rátok nyitottak?-neveti el magát.
-Az volt a legjobb!Akkor élveztünk el!-xD

Ópiumkeringő-Régi emlékek visszatérnek...

 Jaj a fejem...basszus,mintha másnapos lennék...És kik beszélnek?Kipattannak szemeim és ösztönösen felülök.Egyedül vagyok.Beszélgetés hallatszik kintről.Odalopódzok az ajtóhoz és hallgatózok.
 -Sajnálom,nem tudtam hová ment,köszi,hogy vigyáztál rá.Örök hálám.
 -Ugyan már.Örülök,hogy segithettem.És bocs,hogy nem szóltam éjjel,biztos sokat aggódtál.
 -Igen,de mellékes.Reita,nagyon köszönöm,hogy vigyázol rá.
 -Semmiség.-mondja Reita nevetve-Igazából,olyan részeg volt,hogy nagyon.Valami bárról motyogott,mást nem vettem ki.-magyaráz Reita.De ő tökéletesen kivette,és tudta,hoy én hallgatózok.Ekkor egy pukkanást imitáltam és kinyitottam az ajtót.Picit kábaságot bevetve,Uruha el is hitte.De legalább kijózanodott.
 -Jóreggelt...-motyogom és nekiesek Uruhának.-Sajnálom...-mondom halkan és sirni kezdek.
 -SEmmibaj...-mondja és megsimogatja a fejem.-És köszönöm,még egyszer.Menjünk.-mondja és elindulunk.Hirtelen kimászok öleléséből és visszarohanok a hálóba.Majd megint Uruhához.
 -Csak...csak az inged...-mondom hiányos levegővétellel.Uruha bátortalanul mosolyog,Reita pedig megrázza a fejét.
 -Nem nagy dolog,elvittem volna.-mondja végül.
 -Most már tényleg megyünk.Gyre szépen-mondaj és ölébe kapva kivisz az autóig.Én örömömben nevetek és puszilgatom ahol érem.Uruha még kétszer megpördül velem,majd ajkunk forró csókban egyesül.Az ajtó becsapódik.Csned.De tudom,nem sokáig,és aztán megint itt kötök majd ki.
 Szeretem mikor Uruha ilyen nyugodt.Hál' az égnek az eső elállt és a nap gyengéden mosolyog ránk.
 -Reiri...-kezdi Uruha-Sajnálom a tegnapit...túl sokat ittam.Ugye megbocsájtassz?-néz rám nagy szemekkel.
 -Neked,bármit-mondom és megcsókolom.Mosolygunk.
 -Mára programot szerveztem a bandával.Elmegyünk együtt egy fürdőbe.
 -Most komoly?-kérdem és tágra nyitom szemeim.
 -Igen.Tudtam,hogy örülni fogsz.2-kor indulunk.De most még csak 10.-kaján vigyor ül ki arcára-Tippek?
 -Hmmm....-nevetek.-Lenne egypár...
 -Itt és most?
 -Neeeee...ahhoz több hely kell...
 -Kis perverz hercegnőm...-neveti el magát.
 -Volt kitől tanulnom!
Hamar hazaértünk de már az ajtóban egymásnak estünk.Igen,végül az ágyban kötünk ki.Most sokkal gyengébb,mint tegnap este.Ha mindig ilyen lenne...de sajnos nem...
 Pakolni kezdek,2 külön bőröndbe;neki is,magamnak is.
 -Drágám,nem láttad a fürdőruhám?-kiabálom neki ki a nappaliba.
 -Nem...Megnézted már itt kint is?-kérdez vissza.
 -Nem...-mondom és megindulok kifelé.Uruha a nappaliban van és játszik a fürdőruhám alsójával.-Hát ezért nem találtam...-nevetek.
 -Igen...De mit kapok amiért visszaadom?
 -Mit akarsz,kedvesem?-kérdezem és olyan közel megyek hozzá,amennyire csak lehet.Testünk összesimul,Nadrágon keresztül is érzem merevedését.
 -Azt hiszem,te is tudod...-hirtelen méreg lángja lobban szemében és keze erősen a nyakam köré kulccsolódik.Alig kapok levegőt,fulladozok és próbálom megszabaditani magam kezéből.Nyöszörgök.Mást nem tudok.Nekinyom a falnak.
 -Figyelj ide,mert nem mondom el mégegyszer...-mondja és a keze szoritája enyhül,de még mindig elég erős,ahhoz,hogy ottartson.-Ha mégegyszer megszöksz előlem...azt nagyon megbánod.-hangsúlyt fektetett a "nagyon"ra,és engem a hideg rázott ki.
 Elenged és elfordul.Hátradobja a fürdőruhámat.
 -Nesze,pakolj gyorsan.Mindjárt ittvannak a többiek.
 Összeszedem magam és elmenekülök a hálóba pakolni.Nem mondok semmit.Nem lenne értelme.A biztonság kedvéért teszek be pár meleg holmit,mert akárhogy is vesszük,már november vége van.És ahhoz képest,hogy tél közeleg,még mindig nem havazott...pedig milyen szép lenne...
 Kettőkor pontosan,csengetnek és megérkezik Ruki a nagy bőröndjeivel,mintha legalább Hawaii kirándulásra mennénk.Nagy ölelésben részesit engem,mint mindig,Uruhával pedig kezet fognak.Hamarosan Aoi és Reita is megérkezik,majd Kai.
 -Akkor induljunk!-ajánlja Ruki lelkesedve.Az alkalomhoz illően együtt utazuunk,Aoi bérelt egy mikrobuszt.Csak a sofőr lemondta utolsó pillanatban,de autó az volt.Igy a fiúk felváltva vezettek.Először Uruha.
 Az út e részében Rukival hülyültünk,vicces verseket költöttünk.Aoi és Kai kártyáznak,Reita a laptopját babrálta.Egy idő után bealudtam,igy most ébredtem egy tompa puffanásra,amit mint kiderült Kai okozott,mert nem húzta be rendesen a kéziféket és az autó orra nekiment egy fának.Semmi vészes,semmi kár a fában vagy az autóban.Csodás a hely,erdő szélén vagyunk.A friss fenyőillat ami a levegőben száll,olyan mint az ópium nekem.Eszembe jut egy régi film,amit Rukiékkal néztünk meg ezelőtt sok évvel.Ópiumkeringő...
 Lerakom a bőröndöm.Nézem a csodás kilátást,hiába is,Japán csodás hely.Lassan dúdolom a dallamot,majd a szöveg is eszembe jut...
 -Ópium illata leng körülem,
oly mámoros tőle a szívem.
Be’ szép a világ, csupa dal, szerelem,
betelnek az álmaim híven.

 Reita megáll mellettem.

 -Megkérdezhetem miért énekelsz a semminek?

 -Nem a semminek...ellenkezőleg:mindennek.Olyan szép a dallama,a szövege...És milyen igazi,semmi megjátszás nincs benne.

 -Ühüm...-Rei morog egyet,amjd faképnél hagy.Sokáig meredek még a tájra,végül Uruha harapása a nyakamon ébreszt fel.

 -Fáj...-nyögöm.

 -Ha nem fáj,nem élvezed...-modja és maga felé forditva megcsókol.-Menjünk be,már mindint bepakoltunk a szobákba.-mondja és maga előtt terelgetve elindulok.

 A szálló,belüről is csodás hely.A bútorok,a dolgozók ruhái,a mámoritó illat,olyan középkorinak hatszámomra.Bámészkodva megyek fel a közös szobánkba Uruhával.Hiába aludtam,fáradt vagyok.Attól lehet,hogy éjjel egy ideig "töltődtem".Halványan elmosolyodok.Leülök az ágy szélére és a táskából előkeresem a cigimet.

 -Milyen rég,nem gyújtottam rá...-morgom és kilépve az erkélyre,meg is gyújtok egy szálat.-Mild Seven Light...Uruha mennyire utálja...akkor is utálta,amikor csak Rei szivta...-keserűen felnevetek,majd kifújom a füstöt.

 -Mi van velem?-kérdi mosolyogva Rei a szomszédos erkélyre kilépve.

 -Semmi,csak a te hibád,hogy rászoktam...-mondom és megint szivok egyet a cigimből.

 -Te kértél,én adtam,neked tetszett.Ennyi.-mondja és ő is rágyújt.

 -Nem egészen...mert egy ideig e vetted nekem.-mondom nevetve felé fordulva és arrább is megyek,hogy közelebb kerüljünk.

 -Uruha?-kérdezi és mélyet sziv.

 -Tusol,aztán gondolom le akar menni a fürödni.Én ma kihagyom.

 -Értem.Te,-mélyet sziv újból-gyere át hozzám,Aoi se megy ma,én sem,leülünk kártyázni.Csakhogy Aoi vén játékos és úgy csal,mint ahogy gitározik.Kéne egy biró.

 -Oké.-mondom és elnyomom a cigim.-Kapd el!-dobom felé a dobozt a gyújtóval.

 -Mire készülsz,te észlény?-kérdi miközben én hajlongok,nyújtózok.

 -Há' átmegyek!-felelm kurtán és nekifutásból átspárgázok a Reita erkélyére.

 -Úristen...-Reita falfehér lett,kiesett a cigi a kezéből.

 -Ne pazarold,ember!-mondom és felvéve még belszivok,majd elnyomom a korláton.-Mit nézel úgy,nem láttál még japán nőt?

 -De hogyan...mit...

 -A suli gimnasztika-csapatában voltam.Elégedett?-nevetek.

 -Vegyük,úgy,hogy az ajtót használtad...

 -Jó!Kártyázzunk!-mondom és megindulok befelé.

Egy ideig kártyázunk,majd abbahagyjuk,mert Aoi már rég leverte Reitát.Nekiállunk filmet nézni-a Tokyo Love Story-t.A vége fel járunk,mikor Aoi beadja a derekát,és egy "Én már öreg vagyok ehhez" kimegy.Reitával már sirunk a meghhatottságtól,mikor végre-valahára eszembe jut a vége a dlnak.

 -Megvan!-kiálltok és felállok az ágyon,de mivel elveszitettem az egyensúlyom nagyot pukkanva landolok a földön.-

 Egy láz a szívünk, lobogunk, ölelünk,

míg illatos fátyola leng körülünk.
A mennybe röpít e csodás,
e mámoros égi varázs.

Egy láz a szívünk, lobogunk, ölelünk,
míg illatos fátyola leng körülünk.
A mennybe röpít e csodás,
e mámoros égi varázs.

 -Öööö...ez nem az a dal abból a régi európai filmbőla mit vagy 6 éve láttunk?-kérdezi gyanúsan Reita.

 -De.Ezt énekeltem régebben,de nem jutott eszembe a többi része.

 -Szép dal.-mondja mosolyogva Rei.

 -Tudom.

 Kint már az orrunkig nem láttunk,de eldöntöttük,hogy kimegyünk cigizni a szálló elé,mert olyan szép a táj onnan.Le is mentünk,valami 11 körül van,szerintem Uruháék már kiáztak.Olyan szép volt az ég.Jó volt nézni,és beszélgetni.

 -Kezd borulni...-morogja Rei szájában a cigivel.

 -És?

 -Be kéne menni...

 -Nem!Maradjunk még.Léccciiii!!!-könyörgök,aminek nem tud ellenállni.

 -Jó...-sóhajt és kifújja a füstöt.-Amúgy...emlékszel mikor halluttuk még ezt a dalt?

 -Nem...csak a mozisra emlékszek...

 -Hát a bálon,mikor végeztünk.Nem emlékszel?

 -Nemén!-mondom nevete.

 -Pedig akkor táncoltunk rá...csak mi ketten...

 -Dereng valami...Akkor amikor Ruki lehányta Kai cipőjét?-kérdeek vissza,mire nevetni kezd.

 -Furcsa,hogy te ccsak olyan dolgokra emlékszel akkorról,amikor valami vicces dolog történt.Arra az időre,amikor...

 -Amikor jártunk,nem?-mondom mosolyogva.-Hidd el,emlékszek.Fáj a szivem,ahányszor eszembe jut.De azok az idők elmúltak...-sóhajtok.Nem merem elmondani,hogy mennyire hiányzik...

 -És nem térhetnének vissza csak egy dal erejéig?-kérdezi az eget nézne.Olyan jó volt vele,miért is szakitottunk?

 -Ez felkérés volt,Uram?

 -Annak is veheti,Hölgyem.-feláll és meghajol előttem.-Szabad egy táncra?De csak ha közreműködik a dallal...

 -Örömmel!-felelem és kezébe adom az enyémet.

 

 Ópium illata leng körülem,

oly mámoros tőle a szívem.
Be’ szép a világ, csupa dal, szerelem,
betelnek az álmaim híven.

 

 Fáj a szivem,ha ránézek.Szenved.Miattam.Neki jobban fáj az,hogy Uruha bánt,mint nekem.De most képes vagyok elfeledni Uruhát,a sebeimet,mindent,érte.A legjob barátomért...miközben az ég lassan beborul és a fenyő illatával keveredik a friss eső illata. 

 Egy láz a szívünk, lobogunk, ölelünk,

míg illatos fátyola leng körülünk.
A mennybe röpít e csodás,
e mámoros égi varázs.

 

 De megéri neki miattam szenvedni?Hazudik értem.Mindig mellém áll.De ha Uruha ántani meri,én vajon kiállnék mellette?

 Egy láz a szívünk, lobogunk, ölelünk,

míg illatos fátyola leng körülünk.
A mennybe röpít e csodás,
e mámoros égi varázs.

 

 Gondolataimból Reita ajkai emelnek ki,akár egy életmentő búvár.Habozás nélkül viszonzom,bár tőrként szúr szivembe.Mikor röpke pillanat alatt eltávolodik,feleszmélünk,hogy szakad az eső,és mi táncolunk egy szálló előtt.Elszakadok tőle és elrohanok...messze...messze...az erdőba,hátha ott nyugvást találok...

Sajnálom,de nem mondhatom el

 Megint ivott...sokat...már komolyan rettegek tőle...De mit csináljak,ha szeretem?Nem tudnék élni nélküle...nem érdekelnek a ruhák,az ékszerek,a cimlap,a siker,nem karaom kihasználni,én csak....szeretem.Ekkor bűn ez?Hallom,amint ledől a kanapéra és bekapcsolja a tv-t.Csned...nem hinném,hogy elaludt.Kikéne menjek,másképp megint kapok.Fáj...mindegyik sebem.De érte mindent kibirok!Most ki fogok menni...
 Amint beérek,megcsap a tömény alkohol szaga.A kanapén fekszik,hallom,ahogy lélegzik.Lassan odamegyek és letérdelek elé.Megfogom a kezét.Olyan nyugodtnak tűnik,ahogy lehunyt szemmel szuszog.Ki hinné,valójában mikre képes?És sajnos,ezt nem is látja be senki...Mit tenni?De én mégis azon szerencsés emberek közé tartozom,akik mellette lehetnek.Akkor is,ha ez olyan dolgokkal jár,amiket utálok,és ellenzek.Szeretem.
 -Uruha...-suttogom,és megsimitom arcát.Halvány mosoly jelenik meg rajta.Kinyitja nagy barna szemeit.Látom benne,hogy az alkohol teljesen elvette az eszét,habár itt van,mégsincs itt.-Én szeretlek,ugye tudod?-erre tényleg csak egy aprót bólintott,még én is allig láttam.
 -Reiri...-duruzsolja.Megint az alkohol szaga.Utálom.Mégis... .Lassan felemelkedik és felül.Szemei most szúrósan szemlélnek.Kezdek megijedni.
 -Igen..kedvesem?-kérdezem félénken és közelebb kúszok.
 -Cöh...kedvesem?Ugyan már,tudom hogy csak a pénzemért vagy velem.És a szexért.
 -Miket beszélsz?-kérdezem hitetlenkedve.Bár tudom mi következik:leszid,megcsokól,majd az ágyban kötünk ki.Ha szerncsém van...ha nem...alőbb megver...
 -Tudom én,hogy mit beszélek.Higgyj nekem...nem tudsz átverni-közel hajol hozzám és gonosz vigyor ül ki arcára.-Rossz voltál,ugye tudod?-kérdezi és ujjaival megsimitja arcom.-Válaszolj!!!-mondja erélyesen.Majd felpofoz.Az ütéstől hátra esek.A padlót fixirozom,majd dadogni kezdek.
 -I-igen...rossz voltam...
 -Nem hallom jól!-moondja és szinte rámmászik,mint egy kigyó.
 -Rossz voltam...-mondom újból.
 -És mit érdemel,egy olyan rossz kislány,mint te?-kérdezi és lassan leveszi ingjét.
 -Büntetést...nyöszörgöm és könny csordul ki a szemeimből.
 -Úgybizony...Bűntetést.De ezalkalommal,vajon mit?-úgy tesz,mintha elgondolkodna,de valójában már tudja,mit fog tenni.
 Nem mondok semmit.Még jobban sirni kezdek.Könnyeim csipik a pofon utánni helyet.Ezek szerint felsebzett....megint....
 -Tudom már!-mondja,feláll és kivonul a nappaliból.Ebből még nagy baj lesz...nagyon nagy baj...2 perc múla bevonul,kezében egy bilinccsel és egy nagy üveg Brandyvel.Újra rámtelepszik.
 -Te is tudod,hogy mi lesz most,nem?-kérdezi kaján vigyorral.Szinte reflexből,lassan leveszem ruháimat.-Ez a beszéd!
 Letévi rólam a melltartót és a kezeim az asztal lábához bilincseli.Meghúzza a Brandyt.Megcsokól.Picit habozok,mire már szinte a számba akar mászni.Erőszakos,megint.Harapja az ajkaim,amiből kicsordul a vér.Mikor abbahagyja,alig kapok levegőt.
 -Jaj,kicsi Rei...már akkor tudtam,hogy veled baj lesz,mikor bemutatott nekem Ruki...A nevedből tudtam...Te is olyan vagy,mint Reita.-elvigyorodik-Csakhogy...ő a lgjobb barátom.Ezért őt megtűröm.De te...-düh tükröződik szemében-te,csak egy kurva vagy,aki velem él.Nem a barátom.
 -Uruha...-próbálom kihúzni a kezem a bilincs szoritásából.Ez most halál komoly.Ha nem szökök meg,akkor még képes megölni.De az a giccses középkori asztal nem hagyja magát.A csuklóim már véresek.
 -Kérlek,ne csináld ezt!-bömbölöm.Lehajol hozzám.
 -És mégis ki mindja ezt?
 -Én!Reiri!Szeretlek Uruha!
 -Kár,hogy nem hiszek neked...
 Ez most rosszabb annál,mint mikor józan.Pedig mikor szexet akar,egy fokkal se jobb,mint mikor részeg.De most valahogy...más...
 Letépi rólam a melltartót és a bugyit.Majd ő is levetkőzik.Megint Brandy.
 -Rei...kicsim...te csakis hozzám tartozol!Nem mész többet sehova,csakis velem.Se Rukihoz,se Kaihoz,de Aoihoz,se senkihez!De legfőlépp Reitához nem.Megértetted?-kérdezi és tekintete szikrát szór.
  -Igen...-dünnyögöm.De vajon...
 Erősen maga alá tipor és keményen belém hatol.Durván mozog bennem,nagyokat lök és én nem birom ki,hogy ne nyögjek bele.Fáj,utálom,de élvezem is.Lassan rámborul,birtokba veszi ajkaim és megint érzem a vér izét a számban.Miután elszakad,már el is élvez,nemsokára én is.Rámdől és nyakamat kezdi szivni.
 -Uruha...ez fááj...-nyögöm a fülébe.
-És azt hiszed,te nem fájsz nekem?-kérdezi és rámszegezi tekintetét.Most olyan értelmesnek tűnik,mintha a szextől kijózanodott volna.Felkel és otthagy.Bemegy a fürdőba és megengedi a vizet.
  Hirtelen eszembe jut,hogy a legutóbb a kanapé alá ejtettem egy szappan-darabot.Lábammal elkezdek kutatni alatta és sikeresen kihalászom.Kitekerem magam,de sikerül a kezembe kaparintanom.Lassan elkezdem sikálni vele a véres ccsuplómat és megállapitom,hogy kurvára csip.Aztán az egyik kezem kiszabadul.Kétségbesesetten sikálom a másik csoklóm is.Hamarosan az is kiszabadul.Lassan felkelek és felkapom magamra azt a pár ruhadarabot,ami rajtam volt.De a saját fölsőm sehol.Maagra kapom Uruha ingjét és az ajtóhoz lopózok.Elforditom a kulcsot és kirohanok a lakásból.
 Kint hideg van,rajtam se kabát,se cipő.Sirok és közben arra gondolok,mi lesz,ha hazamegyek.Megállok.
 -Haza...?Nem nincs otthonom...-mondom és az ég felé nézek.Be van borulva.Összeszedem magam és elindulok.Szinte visz a lábam.Átgyaloglok 4 utcán és meglátom a keresett házat.Fényt látok,ezek szerint még ébren van.Fáradt vagyok és gyenge.És kurvára fázok is...
 Rátenyerelek a csengőre.Puffanást hallok,majd ajtót nyitnak.
 -Rei...-néz rám meglepődve Reita-Mit keresel...-nem fejezi be.Elég volt,csak jobban megszemlélni.Csapzott hajam,ruháimat,azt,hogy se kabát se cipő nem volt rajtam.
 -Gyerebe-mondja és behúz.A lakásban meleg van.Reita betessékel és leültet a kanpéra.Az asztalra nézek.
 -Ugyanolyan...-mormogom és fájdalmamban felnevetek-Hát persze...együtt vették...
 -Mi a baj?-kukucskál ki Reita a fürdőből,ahol megengedte nekem a fürdővizet.
 -Csak az,hogy szerelmes vagyok.-léptek.Reita leül mellém és átkarolja vállam.-Megtiltotta,hogy bárhova menjek.Nélküle.
 -Hát...itt egy ideig nem fog keresni...-mondja.Ránézek.
 -Felhivott.Azt mondtam neki,hogy ha idejönnél be se engednélek,mert szerintem nem érdemled meg őt.
 -Ez kurvára feldobott...-mondom és kezembe temetem arcom.Reita megmarkolja a csuklóm.
 -Miért nem szóltál?Ezt fertőtleniteni kell...-mondja és újból eltűnik.
 -Nem az a baj...ha legalább rózsaszin szörmebilincset használna...most is egy szappan mentett meg!-kiabálom utána nevetve.
 -Nem vicces.Kuvára nem az.Gyere...-mondja és a fürdő felé int.Felkelek és megindulok a helyiség felé.Előkészitett mindent,hogy elláson.
 -Vetkőzz.-mondja és nem néz rám.Csak pakolja a jódot,a fáslit meg a többi szart.
 -Ha meg akarsz dugni,ne a fürdőben tedd.-mondom nevetve és letolom a nadrágom.
 -Nem értem,hogy tudsz ezen nevetni.Tudod,ha én nem lettem volna,mikor az az állat beledob azokba a szilánkokba,te már rég elvéreztél volna.Na vetkőzz,le kell csekkoljalak.
-Igenis,doktorúr!-mondom és már Uruha ingjét is leveszem.
 Nem zavarja,az,hogy meztelen vagyok.Engem sem.Reitát rég ismerem,egy iskolába jártunk.Egy évvel vagyok fiatalabb nála.Ruki legjobb barátja voltam.Aztán a bandáé.És aztán Uruha ribanca...
 -Hmm...gyógyul a múltkori-mondja miközben a nyakamat keni valami krémmel.És utaál arra,amikor Uruha késsel jött nekem és megvágta a nyakam.
 -Jó,hogy te ilyen mindenféle ember vagy.-mondom neki,miközben int,hogy forduljak-Basszros,eladó,orvos,és még jó pasi is vagy.Kár,hogy minden nőt lerázol.Pedig szerncsések lennének,ha veled lehetnének.
 -Tudod,az életemben 2 nő van:anyám meg te.Anyám mert megszült,te pedig mert Ruki legjobb barátja vagy,meg a múzsája meg minden.Ha ő tudná,mi folyik Uruha meg közted...és...
 -És ezért vagy te!-mondom és megcsókolom ajkait.
 -És erről szokj le.-morogja és elfordul.
 -Nemár!Ha azt elértem,hogy levedd az orrkendőd előttem,akkor ezt is elérem.És tudod,hogy ezek mögött csak barátság van.
 -De Uruha!
 -Őt szeretem!Hidd el,ha más tenné velem ezeket,már rég a sitten ülne.-mondom és beülök a kádba.-Megmosod a hajam?-kérdezem a kifelé igyeksző férfi után.
 -Miért is?-kérdezi és hátrafordulva nekidől az ajtónak.
 -Sajnálom,de nem mondhatom el-kacsintok rá.
 -Reménytelen eset vagy.-mondja és a polcon levő sampont hozza magával
 -Ne azt!Azt amit te használsz...-nézek rá,nagy kutyusszemekkel.
 -Te kifosztassz a vagyonomból.Ha nem Uruhánál tanyázol,akkor nálam vagy.Miért?-kérdi és elkezdi mosni a hajam.
 -Vicces...de ezt sem mondhatom el!És ha zavarok,akkor...
 -Nem,azt feletsd el!
 -Látod!Ezért nem megyek.-mondom és megint csókot lehelek ajkaira.
 Csak mosolyog.Nem tudom és nem is értem,miért nem csajozik.És folyton az anyjával meg velem jön.Ki naiv...ha tudná mennyien áhitoznak utánna...
 Fürdés után berak a vendég-szobába,ami bár nem is vendég,mint az én ottani szobám volt.Hiányzott már az a szoba...
 Leoltja a lámpát.Nem hallok semmi mozgást,ő is lefeküdt.Lassan felkelek és odasettenkedek az ajtaja elé.Észrevétlenül besunnyogok,de mikor megemelem a takrót mély sóhaj hallatszik.
 -Muszáj?-kérdi.
 -Igen.-mondom nevetve.-Nem szeretek egyedül aludni.
 -És akkor Uruhával hogy alszotok?-kérdi és a fejem alá tesz agy párnát.
 -Az elég érdekes...Mert hiába bánt,ő is szeret.És miután kitombolta magát,mindig együt alszunk.
 -Jah...értem.-mondja.Fejemet mellkasára helyezem,arcom az ő arca felé,és játom a hajával.
 -Tudod...ha te nem lennél,azt hiszem,én sem birnám.Te adsz nekem erőt.Ahányszor itvagyok,feltöltődöm.
 -Aham...tehát,egy mobiltöltő lennék,egy régi,kopott telefon számára,akit a földhöz csapnak ha baj van vele,de mikor a gazdájának süzksége van rá,nem hagyja cserben?
 -Igen...de akkor a töltőnek,nem kéne érintkeznije a mobillal?-kérdezem kajánul.
 -Most dugott meg Uruha,de én is kellek?Ruki nagyon nagy hatással volt rajtad....
 -Jah,tőle tanultam.De komolyan...neked sose kell szex?
 -És szerinted mire vannak a kurvák?És amúgy se lenne szivem megdugni téged.
 -De nekem kedvem lenne hozzá,éppenséggel.
 -Úristen...ha reggel arra kell ébrednem,hogy meztelenül fekszünk egymáson...
 -Megnyugtatlak...akkor nem fogsz felébredni,mert mégcsak aludni se fogsz,drágám.-mondom mézesen.
 -Megnyugtató...-mondja,majd kis idő után folytatja-Miért?
 -Mit miért?
 -Ezt...miért?Miattam bánt Uruha,és neked fogalmad sincs,hogy ez mennyire fáj nekem.Miattam kell sznevedned.Megéri ez neked?
 -De,tutod,én nem vagyok beléd szerelmes.Te csak,olyan vagy nekem,mintha a testvérem lennél.Ezért nem miattad szenvedek.Ha Uruha azt hisze,hogy veled csalom,hát hidje.Én őt szeretem,ő is engem,de sajnos másképp mutatja ki.
 -Honnan tudod,hogy szereted?
 -Onnan,hogy bármennyire is fáj,bármit megteszek érte.Követem akárhová menjen...és talán az életem is feladnám,ha elhagyna.
 -És...értem?-felnevetek.
 -Én Ruki múzsája vagyok,te pedig az enyém.A töltőm.Téged is szeretlek,de máshogyan.
 -Aludjunk.-mondja és megpuszilja a homlokom.

 Miért mindig az ő ágyában kötök ki?Miért kell neki ezt tűrni,miért nem küld el?Látom,hogy sznved miattam,de be kell látnia,én nem miatta szenvedek.Uruha miatt teszem.Mert számomra ő az egyetlen.Nem tudom mi lesz,ha hazamegyek.Azt mondom neki,elmentem egy bárba,kihevertem a dolgot és sajnálom,hogy nem szóltam,hogy emnentem.Nem akartam megijeszteni.De most igy volt jó...
 Vagy csak egyszerűen:Sajnálom,de nem mondhatom el...