2011. január 29., szombat

Saga-aki nem adja fel!

 Kilépve hallom az ordibálást.Hjaj,de fáj tőlük a fejem...Ruki fölkapja magára a kabátját.Halkan sóhajt és elindul.Most se hiszem el mikre nem képes az a szőke barom!Egyszer még levágom a szép hosszú ujjait!És megmutatom a 6.-os képét a világnak!Hadd röhögjenek Suzuki Akirán!Azon a marha nagy perverz állaton!
 -Mit mondott neked?-kérdi kis idő után Ruki már az autónál.Kinyitja nekem az ajtót.
 -Nem beszélhetjük meg otthon?-kérdem türelmetlenül.-Mindjárt bepisilek...-nyöszörgöm és beülök.Ruki is lehuppan és nevetve felém fordul.
 -Nem vagy semmi!Úgy hazavágtad azt a marha nagy perverz állatot!-jól hallottam..mit?Kezd megőriteni...-Tudod mi lenne a legjobb?-jaj...csak a képet ne...-Ha megmutatnánk az újságiróknak a 6.-os képét!Hadd röhögjenek!
 Ettől féltem!Kész...otthon elmondom Rukinak,mert ez kezd megőriteni lassacskán.Mi ez egyáltalán?Én látok bele a fejébe vagy ő az enyémbe?Csendben utazunk,csak a zene megy halkan.Kint már rohadt sötét van.Nekidőlök az ablak-üvegnek.Azok után ahogy velem meg Rukival beszélt,megkéri a kezem.Valami baja lehet...
 -Baj van?-kérdi Ruki mielőtt leparkolna.A zene elhallgat.
 -Fent...-mondom és ki is szállok.Nyitom a kaput,hivom a liftet.Ruki beér.Nagyokat sóhajtva megyünk fel.Nyitom az ajtót és őt engedem be először.Mikor bemegyek bezárom az ajtót és levágódom a kanpéra.Ruki leül melllém.
 -Ruki.Nézz hülyének vagy aminek akarsz,de az utóbbi időben kimondod azt amit én gondolok.
 -Hát igyekszem is mindent elintézni amit te nem...-mosolyog.Nem érti.
 -Mielőtt elmentünk arra gondoltam milyen jó lenne kimozdulni.Jössz te :"Mozduljunk ki!" és el is mentünk.Aztán jöttél azal,hogy Reita egy marha nagy perverz állat,holott 3 másodpercnyi különbséggel pont ezekkel a szavakkal illettem.És a képet is én gondoltam ki először!Mégis te mondtad ki...ez picit furcsa...vagy csak kezdek megzakkanni...-éles nevetése betölti a csendet.
 -Ez rohadt vicces!Tudod,én meg megérzem mit kéne csináljak vagy mondjak hogy te jól érezd magad vagy valami ilyesmi!
 -Nemvicces....-hadarom.
 -Komolyan mondtam!-néz rám elkerekedett szemekkel.
 -Menjünk együtt kezelésre!-röhögöm és ledobom magamról végre a kabátot.-Ránk férne.
 -Szerinted forditva működik?-kérdezi komolybb hangnemben,mégis mint egy 5 éves.Jah,ha azt hiszi,ki tudom találni mit akar,azt rosszul hiszi...-Csak nem azt hiszed,hogy rosszul hiszem,hogy ki tudod találni?
 -Ruki...mássz ki a fejemből,jóű?-kérdezem megint röhögve.
 -Ezt gondoltad?-néz megint rám 5 éves pofikájával.
 -Igen!Ez durva...Na!Most én!Mire gondolok?-nah ezt találd ki Chibi!Mert semmire!Ruki gondolkodni kezd,mire én elégedetten dőlök hátra.Hirten közeledni kezd felém.Ajaki olyan csábitóak.Behunyja a szemét.Megcsókol.Közben keze a hátamon simit végig.Ez vicces.Nem gondoltam semmire,mégis kitalálta mire gondoltam...
 -Eltaláltam?-kérdi mikor elszakad tőlem.-Mert ez nehéz volt...-mosolyog.És azért a mosolyért néha ölni lennék képes.Valami rezegni kezd a zsebemben.Saga irja a kijelző.
 -Bocs Ruki,mindjárt jövök...-állok fel és kimegyek az erkélyre.Kiérve nyomom meg a kis zöld gombot.-Mondjad.-szólok bele.
 -Szia te kis vadmacska!Hallottam megjártad!-nevet.Semmi oka sincs rá.-Gondoltam felhivlak,hogy vagy?
 -Elég jól,köszönöm kérdésed.És te?-kérdezek vissza.Most megtudom hogy mit akar.
 -Én is.Hallod...mi volt az a dolog mikor feljöttél és...-elhallgatott.Aham...valahogy sejtettem ,hogy köze an hozzá...
 -Na?Szerinted mi volt?Csak úgy jött!-bököm ki ingerülten.
 -Higgyem is el?Figyelj,tudod az a csók nem volt szándékos...és picit én is félreértettem...Ne haragudj,jó?-úristenkém...Saga képes ilyesmire?
 -Nem haragszom...-összeráncolom a szemöldököm-De szerintem a telefon nem jó megoldás.Van kedved egy kávéra?Most,mondjuk?
 -Most?Okés,találkozzunk a PSC előtt,nekem most próbám volt.Akkor...csörögj rám,jó?
 -Persze,persze.Szia!-kinyomom.Mély sóhaj.Belibbenek és Rukira vetem ártatlan tekintetű szemeim.
 -Régi osztálytárs.Tudod,Haru.Szerelmi bánat.Ma nála alszom...ha nem...baj...-mondom.
 -Hát..Haru mindig ilyen volt.Nem bánom!Add át neki üdvözletem!Vigyelek el?
 -Nem kell.Majd taxizok.Nem tudom mikor érek haza....Ruki-szólok vissza az ajtóból.-Sietek amennyire tudok...-mosolygok.
 -Okés-nevet-De nem vagyok az apád.
 Becsukom az ajtót és gyorsan lesietek.Fogok egy texit és bemondom az irányt.Most veszem észre,hogy ez az a taxis aki a fürdőböl hozott haza.Elmosolyodom.Nem ismert meg.Vicces az élet!Fizetek és kiszállok az épület előtt.Saga az ajtóban cigizik.Int és elindul felém.Én nem megyek tovább...legyökereztem...
 Saga közelebb lép és mosolyog.Úristen...itt bajok lesznek...
 -Igazad volt...a telefon nem megoldás...-mostmár egyenesen vigyorog...fújj...félek tőle!
 -Igen...menjünk abba a....ööööö....mi is a neve?Gyere,tudom hol van,de a neve nem ugrik be!-elindulok mellette.-Tudod Saga,az a dolog...az teljesen érzelmek nélküli volt...részemről...
 -Tudom.És sajnálom is egy picit.Rukival vagy?
 -Hát olyasmi....Igazából mégcsak próbálkozunk,semmi spontán dolog...Csak Reita az aki elsiet mindent...
 -Mesélj.Reita is felhivott,de valahogy nem hiszem el neki a sztorit.Azt mondta,hogy hősiesen szerelmet vallott neked és megkérte a kezed.
 -Ugya már!Összeveztünk az asztalnál,aztán a folyosón,aztán mikor bementem utánam jött és megkérdezte nem akarok-e hozzá menni.Hát bekaphatja!
 -Tudtam én,hogy sántit valahol a dolog...-nevetet-Ettől függetlenül mik a szándékaid Rukival kapcsolatban?
 -Hogy érted?
 -Hát...jártok...aztán esetleg tovább kivántok lépni?-nem értem a célozgatásait...
 -Nem.....a házasság túl korai.Rei csak azért kért meg,mert azt akarta,hogy vesszek össze Rukival miatta,aztán menekülhetek hozzá.De derékba törtem gonosz terveit,azzal,hogy eszem ágában sincs elrontani a dolgokat Rukival.
 -Vagyis...maradsz mellette,akkor is ha nem is szereted még biztosan,csak azért,hogy Reit egye a fene?
 -Utálom ha célozgatsz!Nem,Reinek semmi köze hozzá,azért maradok Rukival mert szeretem.És azt akarom,hogy még jobban megszeressem.Érted ezt igy?
 -Neeeeem!De nem kell feladni!Szóval akkor Rukin kivül senki?-egye fene a célozgatós fajtáját!
 -Az attól függ...-vágodok be elé.Mélyen a szemébe nézek.
 -Mitől is?-kérdezi kajánul vigyorogva és lehajol hozzám-Attól,hogy mi történik majd az este folyamán?
 -Itt kávé fog történni!És esetleg pár nem publikus dolog.Saga,az a helyzet,hogy hiába próbálom elfelejteni Rukit egy percre is,nem megy.Pedig néha szeretném elefelejteni.És most is,itt vagy előttem,arra vágysz,hogy egyszer járni fogunk,és folyton Ruki van a szemem előtt.
 -Adjam fel?-felhúzta a szemöldökét.
 -Nem azt mondtam!Csak azt,hogy most nem menne semmi.És meg is érkeztünk!-mutatok rá a nagy kávéházra elöttünk.

 -

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése