Bátran kijelenthetem,hogy igen,az életem letipor minden spanyol szappanopera-sorozatot,és mégcsak forgatókönyv se kell neki!Hát még ilyet!Mivel is kezdődött?Egy részeg gitárossal,akivel több évig voltam együtt,és aki megvert,megerőszakolt.De szerettem.És emiatt rohantam a legjobb barátjához,aki fülig szerelmes belém,és akit rohadtul kihasználtam.Aztán az ex-em,akivel együtt voltam megint egy idesig-2 napig-,és játszottam az amnéziásat,hogy aztán a halott gyerekem miatt sirjak,aki a részeges gitárostól volt.És van egy seb a hasamon.És a vokáljuknál vagyok,aki a lelki társam,és szeretem,de félek kihasználom.És ott a basszeros,akit ugyan szeretek.Ezek után,én már nem vagyok tisztában az érzelmeimmel.
A gyermekem elvesztése nagy falatnak bizonyult számomra.Nem sirtam.Minek?Nem segit.Csak ültem valahol,áltaában a hálóban vagy a konyhában,és néztem magam elé.Ilyenkor gondolkodtam.Hogyan jutottam ide?Miért velem történik mindez?Mi a francért nem értem magamat,az érzéseimat?Ha mindezekre tudtam/tudám a választ,akkor bizonyára nem töprengnék rajta.De a rohadt életbe is!Nem tudom!Ha lenne forgatókönyv,fellapoznám a "...és akkor Reiri hirtelen megvilágosodik..." kezdetű résznél és elolvasnám.Ha ilyen könnyű lenne.
Ülök a konyhában és a kést fixirozom.Nem elég éles,hogy elvágjam a hagymát vele.Ruki néha igazán megélezhetné párszor...egy kés van a házban ami vág,és azt is elzárta előlem,mikor idehozott.Próbál ő segiteni...de neki se mindig sikerül.A csoportos fagyizás a hálóban a többiekkel jó dolognak tűnt,amg rám nem jött az ötperc és nem vágtam a kanalam a basszeroshoz.Aki aztán felbőszülve rám vetette magát,és a fagyit bele tömte a melltartómba.Aztán én tömtem a fagyit az alsójába.Hát ez van!Csak a fagyit sajnálom...meg Ruki szőnyegét.A mozizás ennél is katasztrófább volt!Mi a francnak kellett horrort nézni?Kai lehányta a fölsőmet.És mert eléggé idegroncs lettem,és felpattanva kiboritottam a kólámat ugyan Reitára.Aztán popcorn borult a fejemre.
Igazából,nem is beszéltünk a telefonos dolog óta.Tesz néha pár megjegyzést,köszön ugyan,de ez nekem nem elég.Ettől feszült leszek.Olyan mikor vele vagyok egy helyen,mint mikor 14 voltam és fülig beleszerettem egy felsősbe.Csak ő egyáltalán nem is tudta,hogy létezek,Reita pedig tudja és szeret kinozni ezzel.
Ami Uruhát illeti...hát ő elvan,néha fájdalmas tekintettel rámnéz,és eröltet magára egy mosolyt.Ha melltartóban flangálok Ruki lakásában és netalán ottvan,rámered a sebemre és próbál jó képet vágni a dologhoz.Ez is fáj.No meg,ott van Aoi és Kai akik mindent későn tudtak meg,és meg is haragudtak,aztán kibékültünk,mert látták,hogy ki vagyok készülve.
Ruki...hát külön szobában aludtunk volna.Csak egy ideje egyáltalán nem alszok.Szóval minden éjjel átvándorlok a vendégszobából Ruki ajtajáig.Ott habozok,majd benyitok.Ruki a TV-t nézi,majd sóhjat és int,hogy bemehetek.Lefekszek mellé és szorosan hozzá bújok.Átkarol.Ilyenkor mindig azt hiszem,mintha a mennyben lennék.Nem akarom kihasználni.Sose akartam.
*
Mostanság az ablak az új barátom.Felpakolom párnákkal és befészkelem magam egy takaróval.Van amikor csak bámulok a semmibe,máskor Tokiot nézem,van mikor zenét is hallgatok.Általában sirva végzem a fürdőben.Hjaj,mit nem adnék,ha kimozdulnánk végre!Egy picit,hogye elfeletsem a gondjaim egy időre.Csak egy picit!
-Mi lenne ha elmennénk Kaihoz vacsorázni?-zökkent ki Ruki a gondolataimból.Megijedek tőle!Másodjára csinálja ezt a gondolat-olvasós baromságot.Brrr....
-Hát...-fordulok felé és leszállok az ablakból-Okés!-mosolyodok el.Jaj,ettől zsibbad az arcom...rég nem mosolyogtam.Ruki is elkerekedett szemmel,de ő is elmosolyodik.
-Akkor öltözz,drágám!Ma mulatni fogunk!-mondja és nevetve kimegy a szobából.Mielőtt kiérne utánna érek és megölelem hátulról.Egy magasak vagyunk.Arcom beletemetem hajába.Ő csak megfogja kezem.-Szereted kinozni az emebereket,ugye?
-Arra nincs kifejezés.De tudod,ha téged kinozlak,az valahogy csöppet sem jó érzés...-sóhajtok-Talán kell egy kis idő...még...
-Amennyit akarsz.Én várok...-mondja és elszakad tőlem.
Sajnos épp ez a baj.Hogy vár.Uruha is vár.Reita is.Takeru is.Sőt,talán még Saga is.Utóbbi talán túllépett rajta,de ki tudja?Lassan öltözök,addigra Ruki is készen van.A konyhában ül.
-Indulhatunk?-kérdezi izgatottan és gyorsan kitessékel az előszobába,ahol felkapom a kabátom,a cipőm és már szinte lök ki az ajtón.Be az autóba és forma-egyes pilóta módjára meg is állunk Kai lakása előtt.Liftezünk vagy 20 emeletet,közben Ruki valami számot dúdolgat.Kiszállunk és a folysó utolsó ajtaja vesszük az irányt.Kopogok hármat és Kai már nyitja is az ajtót.
-Sziasztok!Gyertek beljebb!-hivott minket a lakásba.Nagy hangzavar volt,Aoi nagyon magyarázott valamit Uruhának.
-..és akkor volt a nagy robbanás!Ugye mondtam!Megmondtam!Sziasztok!-közöntött végül minket mosolyogva.Uruha és felnézett,én pedig gyorsan megszoritottam Ruki kezét.Az biztatóan rám pillantot.Kai lesegitette a kabátom és levéve a cipőm vettem észre Reitát a konyhában.
-Áá...szia Rei.-köszönt és folytatta is az ital töltését a poharakba.-Te is kérsz,ugye?
-Szia...igen...-vörösödtem el,majd visszavonultam Ruki mellé.Ő most a védőbástyám.Ha csak belegondolok ma milyen cirkusz lesz...ajjjajj...Előre érzem,hogy ez nagyon durva és hosszú este lesz...Bár lenne egy rohadt forgatókönyv...
-És hogy vagytok?-kérdi Reita leüle velem szembe.-Mármint...ti együtt vagytok,nem?-kérdezi újból és szeme mosolyog.Bár a helyzet csöppet sem vicces.Uruha kezd picit mérges lenni és rám szegezi tekintetét.
-Hát...valahogy úgy...de még...-kezdi Ruki.Ha hallgatok csak roszabb lesz...
-..alakulgat a dolog.Nem sietjük el.Az egyikőnknek sem lenne túl jó.
-Értem.Örülök,hogy nem sieted el...-mondja Reita.Hogy az a...
-Oké emberek!Menjünk enni!-mondja Kai végül.Ha nem szól közbe akkor én megfojtom Reitát a Martinijében.Elképelve a dolgot,mosolyra húzom számat.
-Mi olyan vicces?-kérdezi Reita vigyorogva.-Elképzelted,ahogy megerőszakolnak?Esetleg egy bizonyos valaki?
-Tegyél egy szivességet és ne rontsd el ezt az estét is.Én próbálok kedves lenni,de ha neked nem megy,akkor megértem.De moderáld magad,mert nem áll jól!-közlöm vele és leülök Ruki mellé.Megfogom a kezét az asztal alatt.Mellém Aoi kerül,szemben Reita ül.Szúros pillantásokkalméregetjük egymást.Próbáol valami kifogást találni,hogy be tudjak szólni a ki szemtelen-orrtalan- basszerosnak.GYűrűsujján kiszúrok egy karika-gyűrűt.Gonosz terv...
-Mi van Rei,van nejed és meg se hivtál az esküvőre?-kérdezem gonoszul.
-Pontosan,Rei!De legalább nem ejtettem teherbe házasságon kivül!-vág vissza és meghúzza a martinit.Uruha mellette szúrósan ránéz.Ruki kérdően pillant rám,én mosolygok.
-Mi ez a feszült hangulat...?-kérdezi Kai.Jaj,pont az ő estéje megy tönkre.Sajnálom,de máshogy nem menne a dolog.-Hozom a kaját,oké?
Kai kilibben,aztán be,mosolyog,pakol,tálal,pakol,mmosolyog.Reita szivet,én úgyszint.Aoi csak néz és néha mosolyog,Uruha maga elé bámul vagy rám.Ruki néha meg-meg szoritja a kezem,hogy nyugodjak le,de nem engedek neki.
-Mondd csak...-kezdri a basszeros-,nem vagy te megint terhes?Elég furcsa az étvágyad,ahogy elnézem.-Lenyelem..lenyelem...
-Nem,azt észrevettem volna.-Ruki szorit.-Köszönöm,hogy aggódsz értem-mosolygok ravaszul.Nemjöttbe!
-Ruki...hogy birsz vele élni?Annyit csacsog...és biztos kiesz a vagyonodból is...-Ruki ránéz.Még jobban szorit.Utolsó csepp volt,Reita...
-Na ide figyelj!-pattanok fel a helyemről.Ruki húz vissza-Nem Ruki!Most nem csititassz!-intem le a Chibit,mire lassan visszahúzódik-Az egy dolog,hogy engem bántassz,bár rohadtul nem értem miért.De ha Rukit mered szivatni-mint most-,azt nem hagyom annyiban!
-Igen?Akkor gyerünk!Mi a tét?Ruki?Uruha?Egy jó szex-parti?Sok pia,pénz?Állom!De te nem parancsolsz nekem,ameddig te jössz hozzám,hogy megdugjalak!Megértetted?
-Reita...-piict lenyugszok,most olyat kap...-Ellenkeztél?Nem!Kitettél,hogy ne történjen meg ami megtörtént?Nem!És mondd csak...utálsz te?-mélyen a szemébe nézek.Ettől mintha meginogott volna bizalma önmagában-Pontosan...Csakhogy nekem itt van Ruki.Ha azt hiszed a pénzre,hirnévre,Sőt!Szexre vágyok!Rosszul hiszed.Te nem parancsolsz nekem,világos?Ruki nem tehet arról,ami megtörtént...
-Ebben igaza van...-morogta Aoi,mire a basszeros ránézett.Hallgatott.
-Nem!Ő nem!De TE igen!Tudod,hogy fájt látni majdnem minden este...a fürdőmben...sebesen,kéken-lilán,összetörve látni?Tudod milyen rossz érzés más férfival látni?-megremegett a hangja-Azt hiszed,hogy nekem könnyű?Hogy túl tudok lépni a dolgokon?Mikor megjelentél,azt hittem ebből még lehet valami!Hogy nem egy robot vagy!De te kikészitetél és otthagytál!
-Igen!Mert megérdemelted!Te sem vagy egy maszületett bárány!Sosem voltál...-könnyes lett a szemem.Ruki is felpattant.
-Nézd mit csináltál!Nem elég,hogy...hogy..-Uruhára nézett-,hogy elvesztette a gyerekét?Hogy összeomlott lelkileg?Hát normális vagy,te állatÍ?Normális?
-Rhukih...-nyöszörögtem.
-Igazán elszégyelhetnéd magad!-mondta végül.És elibbent Kai a desszerttel.
-Ajjjajjj...-morogta.
-Én szégyeljem el magam?!Mikor azt se vette észre,hogy terhes és ivott,cigizett,dugott fűvel-fával?Igen?Hát igazad van!Szörnyen sajnálom...-hangja átment a gúny határán.Erőt vettem magamon,kihúztam karom Ruki kezéből és lekevertem Reitának egy pofont,hogy meginogott.
Mérgesen rám nézett.Mondott volna valami cifrát,de Ruki pillantása elhallgattatta.
-Beszéljük meg...Most!-mondta és az ajtó felé intett.
-Jóh...-morogtam és kivonultunk a folyosóra.
Reita előhalászta a cigijét és remegő kézzel rágyújtott.
-Én szeretlek.Szerettelek és szeretni is foglak.Rajtad múlt,hogy elfogadod és viszonzod vagy sem.Azt hittem igen.Naiv voltam...hittem neked!-fordult felém és arcomba fújta a füstöt.
-Igen?Tanulhattál volna!Uruha is szeretett.És mit ért vele?Szerinted kell szó is a szerelmhez?Vagy csók?Vagy szex?Nem kell!POnt úgy ahogy nem kell hozzá semmi!Miért vetted meg ezt az inget?-rángattam picit meg.
-Megláttam a boltban és...
-Látod!Ilyen a szerelm is!Csak egy pillantás kell és ennyi!-vágtam közbe-Szerinted én nem szerettelek?Szerinted nem szeretlek?Téves dolgokat beszélsz be magadnak.Ha te tudnád,hogy én mennyire szeretlek!Mennyire!De te vak vagy.Kénytelen voltam mást keresni!És Rukiról tudom,hogy szeret,és már csak idő kérdése,hogy őt szeressem.Egyedül őt!
-Nem értelek!Ha szertesz,akkor mi akadálya van annak,hogy együtt legyünk?
-Semmi!Ez a gond!Gondolj bele!Mikor Uruhával voltam,akkor hozzád menekültem!Mikor Takeruval voltam,akkor is!Most Rukival vagyok,de tőle nincs miért meneküljek!Nincs ok,ürügy,hogy miért!Ruki túl tökéletes,és sajnos ezt szeretem benne!Ha lenne ok,akkor talán hozzád mennék...
-Ok kell?-csillogott a szeme-Ürügy?Majd akkor lesz!Ha ez kell,ahhoz,hogy végre az enyém legyél,akkor megteszem!
Újból felpofoztam.Kezdett fájni a karom.
-Egy barom vagy,Suzuki Akira!Egy orbitális barom!Ruki úgy vonz engem,mint egy mágnes,és kész!Szeretni fogom!Ha ehhez az kell,hogy ne érintkezzek soha többé veled,akkor megteszem!-sarkon fordultam és bevonultam.Ruki fejét fogta és az asztalt bámulta,Uruha forgatta a pohárját,Kai és Aoi csendben tanakodtak.
Bejöttemre Ruki felkapja a fejét és felállva odajön és átölel.
-Ha tudtam volna...-kezdi beszédét.
-Majd otthol...-hajtom le.Jön Reita hallom lépteit.Meg se fordulok,megyek tovább az asztalhoz.
-Rei!Hozzám jönnél feleségül?-kérdi és megáll bennem a vér.Uruha arca megfagy,Kai és Aoi elcsendesülnek.Nem látom Ruki arcát...Lassan megfordulok,Ruki Reita hátánál áll és ijedten néz a szemembe.Reita előttem térdel,mutatja a gyűrűt.Ami egy dobozban van...készült erre az estére.
-Nem.-jelentem ki nemes egyszerűséggel és elköszönve megkapom kabátom és a kocsikulcsot és kihúzom Rukit magammal.
-Viszlát!-mondom az ajtóban és becsapom magam mögött.Hogy képzelhet ilyet?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése